Mintha otthon lennék

Ma “megkezdődött” az oktatás. De csak csínjával. Elmentem az első órára, persze hamar indultam, hogy megtaláljam a termet, ami a vártnál könnyebben ment. Így már 20 perccel az óra kezdete előtt ültem a szűk lépcsőházban, olvasgattam, hogy mit kell tenni tűz esetén, a kezembe vettem egy ott heverő könyvet (el kellett volna hozni…) és meglepődve tapasztaltam, hogy szerkesztette: Imre Lakatos Logic Professor of London University.

Majd még nagyobb meglepetés ért. 10:03 Két perc és kezdődik az óra, de sehol egy diák, sehol egy tanár. A gyanú első halvány jelei belopakodtak idegközpontom eldugott zugaiba. 10:15 Itt senki nincs. Mindenki tudta, hogy nem lesz óra csak én nem???? Hát már mindegy, ebből nem lesz semmi. Irány a könyvtár hátha én hagytam figyelmen kívül egy e-mailt, de nem. No nem baj, hát mennyünk a következő órára.

Itt már a remélt/várt kép fogadott. Az ugyancsak szűk lépcsőházban jó pár diák ül, guggol, áll, beszél, nyomkodja a telefont, vagy csak bambán figyel a nagyvilágba.

És ekkor betoppan a mélyen tisztelt tanítónk, aki természetesen nem emlékszik a zár kombinációjára, így hozzám fordul segítségért. Én meg  csak nézek rá, hogy én mégis mit tehetnék ez ügyben. Persze ő csak a nézésemből levágja, hogy nem vagyok angol, ezért máshoz fordul. Ez az egymás alatti 5 jelöletlen gomb, az angol agynak biztos jelent valamit, de nem. Sajnos ők sem tudják a kombinációt így hát egyikük megkapja fontos feladatát. Mentse meg Közép-földét, és az irodából hozza el a táskát, mert abban lesz a kód. Persze ahogy a szövetség útnak indul, egyből megvan a megoldás, de nekik már mindegy, had menjenek.

Az órán csak két lényeges dolog volt. A szöveget még az angolok se értik. Én meg még szőkének is érezhetem magam, mert a tanár szereti a szóvicceket, meg az angolok burkolt vicceit, amin persze mindenki röhög. Mindenki. Kivéve én, mert semmit nem értek belőle. Ha viccet mondanak, miért kell fokozni a tempót? Na nem baj, közli, hogy ő ma már nem tart órát, viszlát a következő héten.

Eljött hát az idő a következő előadásra, ahol sikeresen megtudtam, hogy a héten el fog marad minden gyakorlat, és igen ami ma reggel volt az is el fog. Kösz, hogy szóltatok. Persze csak én voltam, olyan ostoba, aki azt hitte, hogy ma még tanulni is fogunk valamit. De nem. Ja és persze ő sem hajlandó több órát tartani a héten. Úgyhogy viszlát, jó napot!

Megosztás:
  • Facebook
  • Twitter
Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Kiss Roland szerint:

    Én olvasom am, szal ha van szabadidőd akkor írj többet nyugodtan:D